Tápanyag

Megtekintés Rács Lista

1-9/91 termék

oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista

1-9/91 termék

oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista
Növekvő sorrendbe Csökkenő sorrendbe

TÁPANYAG A NÖVÉNYEINK SZÁMÁRA

Köztudott dolog, hogy a növények a talajból szívják fel a létezésükhöz szükséges tápanyagokat. Amikor növényeket nevelünk a kertünkben, otthonunkban, nekünk kell biztosítani a talajban a tápanyagok pótlását, hogy egészséges egyedek fejlődhessenek. Már az ültetés előtt elő kell készítenünk a földet: porhanyósítani, gyomtalanítani, és termőképessé tenni. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy komposztot, szerves trágyát, vagy műtrágyát kell kevernünk a földhöz. Ezzel javítjuk a talaj PH-értékét is, a minőségét, amely kedvező feltételeket biztosít a megfelelő élethez. A szerves és a műtrágyázáson kívül létezik még levél- és baktériumtrágyázás is.

Az istállótrágyázás ideje szeptemberben van, amikor megfelelő a talaj hőmérséklete, tehát már nincs kánikula. A trágyát bele kell dolgozni a talajba, fontos, hogy az teljes egészében a talajba kerüljön, 15-20 centiméter mélyre. Zöldtrágyázás esetén direkt az arra a célra termesztett, élő, zöld növényeket (csillagfürt, repce, olajretek, somkóró, lucerna) ásunk a földbe. Ez akkor a leghatékonyabb, amikor ezeknek a növényeknek a virágzási ideje van. A trágyázás különösen fontos a humuszban szegény, homokos, illetve agyagos talajok esetében. A növények kölcsönhatásban vannak a talajjal. Gyökérzetük lazítja a föld szerkezetét, szármaradványaik pedig szintén szerves anyagokat juttatnak vissza oda.

MIT ÉRDEMES FIGYELEMBE VENNI A TRÁGYÁZÁSNÁL?

A trágyázás több részből tevődik össze; szakaszai: az alaptrágyázás, az indító trágyázás és a fejtrágyázás. Az alaptrágyázást a vetést megelőzően végezzük, általában nagy mennyiségben ásványi anyagokat, valamint kevesebb nitrogént tartalmaz. Az indító trágyázás a növények kezdeti fejlődésénél fontos eljárás. A fejtrágyázást pedig akkor végezzük, ha már kinőtt a növény. Ebben az esetben a trágya összetétele a növény igényeitől függ. Ezek már kisebb adagok.

TÁPANYAGHIÁNY ÉS AZOK TÜNETEI

A nitrogénnek a növény növekedésében és a fehérjeképződésben van szerepe. Ha kevés van belőle a talajban, a növény gyengén növekszik, a zöld részei elsárgulnak.

Az ásványi anyagok a virág és a termés fejlődése szempontjából nélkülözhetetlenek. Segítik a gyökérfejlődést, valamint növelik a szárazságtűrést is. Ha hiányzik a táptalajból, a növény gyenge növekedést mutat, lila foltok jelennek meg rajta, és gyenge lesz a gyökérzete is.

A kálium is fontos összetevő, hiszen a legnagyobb mennyiségben van jelen a növényekben, és a szénhidrát-képződésben játszik szerepet. Javítja a termés minőségét, eltarthatóságat és a növény ellenálló képességét. Ha nincs elég kálium, a nitrogén sem tud megfelelően beépülni a növénybe. Ilyenkor a növénycsúcs és a levelek szélei megsárgulnak, majd elhalnak. Csökken az ellenálló képességük és a szárazságtűrésük is.

Alap tápanyagnak számító nitrogén, foszfor és kálium mellett mikro- és mezoelemekre is szüksége van a növénynek.

VIRÁGTÁPOK

Tápoldatot olyan növényeknek szoktunk adni, amelyek zárt edényekben nevelődnek. Hogy milyen gyakran használjuk, és milyen arányban hígítsuk fel vízzel a tápoldatot, azt a csomagoláson feltüntetett utasításban olvashatjuk el! Ez termékenként változó. Fentebb már említettük, hogy a növények fejlődésének más-más szakaszaiban másfajta elemekre van szüksége. Elsők között, a kezdeti szakaszban a nitrogén, majd az ásványi sók adagolása a fontos. A kaktuszok és a fák számára a kálium az elengedhetetlen. A virágzó dísznövények, a leveles dísznövények és a balkonnövények számára foszforban és káliumban gazdag növénytápot vásároljunk! Növénytől függően nyáron gyakrabban, akár hetente kétszer, télen pedig ritkábban, két- vagy háromhetente egyszer öntözzük tápoldatos vízzel szobanövényeinket!