1. Műanyag ablak - 120x60 (bukó)
    36 590 Ft 
    Részletek
  2. Műanyag ablak - 150x150 KFNY-BNY (jobb)
    92 990 Ft 
    Részletek
  3. Műanyag ablak - 120x150 BNY (jobb)
    65 890 Ft 
    Részletek
  4. Műanyag ablak - 180x150 KFNY-BNY (jobb)
    103 490 Ft 
    Részletek
  5. Műanyag ablak - 60x60 BNY (jobb)
    26 190 Ft 
    Részletek
  6. CANDO 4K 100x50 (bukó) - műanyag ablak
    26 990 Ft 
    Részletek
  7. CANDO 4K 90x120 BNY (bal) - műanyag ablak
    33 990 Ft 
    Részletek
  8. Műanyag ablak - 90x120 BNY (jobb)
    47 990 Ft 
    Részletek
  9. Műanyag ablak - 90x60 (bukó)
    31 390 Ft 
    Részletek
  10. Műanyag ablak - 120x120 BNY (jobb)
    57 490 Ft 
    Részletek
  11. Műanyag ablak - 120x150 KFNY-BNY (jobb)
    84 690 Ft 
    Részletek
  12. Műanyag ablak - 90x150 BNY (bal)
    55 390 Ft 
    Részletek
  13. Műanyag ablak - 90x90 BNY (jobb)
    40 790 Ft 
    Részletek
  14. CANDO 4K 60x120 BNY (jobb) - műanyag ablak
    29 990 Ft 
    Részletek
  15. Műanyag ablak - 120x120 KFNY-BNY (jobb)
    73 190 Ft 
    Részletek
  16. THERM 68 - faablak (90x60, bukó)
    25 990 Ft 
    Részletek
  17. CANDO 4K 90x120 BNY (jobb) - műanyag ablak
    33 990 Ft 
    Részletek
  18. CANDO 4K 60x90 BNY (jobb) - műanyag ablak
    22 990 Ft 
    Részletek
  19. THERM 68 - faablak (90x120, BNY, jobb)
    43 990 Ft 
    Részletek
  20. Műanyag ablak - 60x90 BNY (bal)
    34 490 Ft 
    Részletek
  21. Műanyag ablak - 60x60 BNY (bal)
    26 190 Ft 
    Részletek
  22. CANDO 4K 90x60 BNY (jobb) - műanyag ablak
    24 990 Ft 
    Részletek
  23. CANDO 4K 90x90 BNY (bal) - műanyag ablak
    29 990 Ft 
    Részletek
  24. CANDO 4K 120x120 BNY (bal) - műanyag ablak
    41 990 Ft 
    Részletek
  25. Műanyag ablak - 120x150 BNY (bal)
    65 890 Ft 
    Részletek
  26. CANDO 4K 60x60 BNY (bal) - műanyag ablak
    17 990 Ft 
    Részletek
  27. Műanyag ablak - 90x120 BNY (bal)
    47 990 Ft 
    Részletek
  28. CANDO 4K 60x120 BNY (bal) - műanyag ablak
    29 990 Ft 
    Részletek
  29. CANDO 4K 60x90 BNY (bal) - műanyag ablak
    22 990 Ft 
    Részletek
  30. CANDO 4K 120x120 BNY (jobb) - műanyag ablak
    41 990 Ft 
    Részletek
  31. THERM 68 - faablak (60x60, ONY, jobb)
    15 990 Ft 
    Részletek
  32. THERM 68 - faablak (120x60, bukó)
    33 990 Ft 
    Részletek
  33. CANDO 4K 90x60 BNY (bal) - műanyag ablak
    24 990 Ft 
    Részletek
  34. CANDO 4K 90x150 BNY (jobb) - műanyag ablak
    41 990 Ft 
    Részletek
  35. CANDO 4K 90x90 BNY (jobb) - műanyag ablak
    29 990 Ft 
    Részletek
  36. THERM 68 - faablak (90x120, BNY, bal)
    43 990 Ft 
    Részletek
Emelkedő irány beállítása

Az ablak, a ház szeme

A nyílászárók esetében az ablakot a „ház szeme”-ként is szokták emlegetni. Nem véletlen tehát, hogy egy-egy építkezés vagy felújítás alkalmával jelentős szerepet kap már a homlokzat(kép) kialakításának esetében is.

Anyagtípus szerint leginkább fa- és műanyag nyílászárókat alkalmaznak a mai, korszerű építkezések és felújítások alkalmával, így az ablakok esetében is e két anyagtípus a leggyakoribb.

Műanyag nyílászárók

Profil: A profil a nyílászárónak az a része, amit „leánykori nevén” ablakkeretnek vagy ablaktoknak nevezünk. Ez tartja, illetve fogja közre az üveget. A jó minőségű műanyag ablakok belsejében egy U-metszetű vasalat fut körbe, ami elengedhetetlen a kellő merevség biztosításához. A gyártás során, a legfontosabb szempontok a precíz méretezés és a pontos illesztés, mert csak így biztosított a jó záródás és a hosszan tartó, hibátlan és megbízható működés.

Beépítési mélység: Tulajdonképpen a nyílászáró profilszélességét jelenti. Egyszerűbben kifejezve: a beépítéskor ekkora helyet foglal el az ablakkáva mélységéből. A légkamrák számának növelésével egyenes arányban nő a profil szélessége is, tehát az ablak beépítési mélysége is nagyobb lesz.

Légkamra: A légkamrák a profilon belül helyezkednek el, egymástól teljesen elválasztott légrések, amelyek a műanyag ablak hő-és hangszigetelő, illetve statikai tulajdonságait hivatottak javítani. Legtöbb esetben az öt légkamrás műanyag ablakok 70 mm, a hat légkamrások 80 mm, a hét kamrások pedig 90-93 mm szélesek lehetnek. A legújabb technológiáknak köszönhetően találhatunk a piacon olyan négy légkamrás műanyag ablakokat is, amelyeknek az U-értéke meghaladja a hatkamrás ablakokét. Ezt úgy képesek elérni a gyártók, hogy a négy kamrából kettőt speciális habbal fújnak ki, amely által javul a profil hőszigetelő-képessége.

Üveg: Az általános üvegrétegrend a: 4 – 16 – 4-es kiosztást jelenti a legtöbb műanyagablak esetében. Ez annyit tesz, hogy 4 mm-es üveget egy 16 mm-es légrés követi, amit ismét egy 4 mm-es üveg zár le. Az üvegek közötti légrést a prémium kategóriás műanyagnyílászáró-gyártók argongázzal töltenek ki, amely szintén jelentősen javítja az üveg hőértékét ( K=1 W/m2K ). Vastagabb vagy több rétegű üvegezés esetében tovább növelhető a hőszigetelés hatékonysága, illetve argon helyett kriptongázzal való töltés esetében is, ami tovább javítja a hőszigetelést. Ezeket csak indokolt estben, kifejezetten egyéni igényeknél használják (pl.: passzívházak esetében), mert a műanyag ablakok árát ezek a specifikumok jelentősen megnövelik.

K-és U-érték: A K-vagy U-érték az úgynevezett hőátbocsátási tényezőt jelenti. Mindegy, hogy melyiket tünteti fel a gyártó, a különbség csak annyi, hogy a „K” régebbi, az „U” pedig a napjainkban használatos jelölés. Minél kisebb ez a szám, annál jobb a hőszigetelés. A hőveszteség mértékegysége: W/K. A felület nagyságát (m2) és a hőátbocsátási tényező (U) értékét (W/m2K) összeszorozva kapjuk meg. Ezzel azt tudjuk kiszámolni, hogy 1 m2 szigetelőközegen keresztül, – ami jelen esetben a műanyag ablak – mennyi hőenergia „veszik el”. (Egyszerű példával: U =1W/m2*K / 1 Kelvin = 1 Celsius-fok. → Így számítható ki, hogy a műanyag ablak minden egyes négyzetméterén folyamatosan 1W energiának megfelelő hő távozik, abban az esetben, ha a külső és belső tér hőmérsékletének a különbsége 1 Celsius fok. A hőveszteség mértéke egyenesen arányos a szigetelőfelület méretével, valamint a külső és belső hőmérséklet közötti különbséggel.)

Vasalat: A nyílászárónak az a része, amit a kilincs segítségével tudunk mozgatni. Ez felelős a megfelelő és precíz ablakszárnymozgatásért. Jobban mondva a nyitás-zárás-buktatás és a mikroszellőzés lehetőségét biztosítja. A modern műanyag ablakok már egy úgynevezett "hibás működés gátlóval" vannak felszerelve, ami tulajdonképpen az ablak "kiakasztását" akadályozzák meg. Ennek hiányában két nyitásfunkció – például a nyitás-buktatás közé csúszhat a vasalat, amelynek következménye az ablakszárny kibillenése.

Résszellőző: Ezt a funkciót az új típusú ablakok vasalata biztosítja. Lényege, hogy a kilincset a megfelelő pozícióba állítjuk, így egy pár milliméteres rés alakul ki, de az ablak nem nyitható ki jobban. Ez a funkció kényelmes és biztonságos szellőztetést tesz lehetővé. Nagy páratartalmú helyiségekben és nyílt égésterű gázkészülékek használatakor hasznos, sőt biztonságtechnikai szempontokat figyelembe véve: szinte elengedhetetlen. Használata azért vált szükségessé, mert a műanyag ablakok tökéletes záródása nem teszi lehetővé a pára távozását, illetve a levegő utánpótlását.

Hibásműködés-gátló: Meggátolja, hogy az ablakszárny egyszerre nyíljon és bukjon is.

Szabályozott szellőztető: Erre akkor van szükség, ha az adott nyílászáró egy helyiségben van legalább egy nyílt égésterű gázkészülékkel (például kazánnal vagy gáztűzhellyel). Ebben az esetben a gázszolgáltatók ezt kötelezővé is szokták tenni. A légcsere mennyisége – típustól függően – általában óránként 5-50 m3 lehet. Ez természetesen függ a külső-és belső légnyomás-különbségtől, valamint a belső levegő relatív páratartalmától is.

Léghanghatás: Ez egyszerűen a műanyag ablak hangszigetelő tulajdonságának felel meg. Mértékegysége pedig a decibel (dB). Alapesetben tehát a 4-16-4 rétegrendű műanyag-ablakoknál ez az érték 32 dB. Ezt tovább fokozhatjuk például az üvegvastagság megnövelésével, vagy a standardtól eltérő üvegvastagság használatával, és SF6 gáztöltéssel is, de ezeket csak nagy „hangszennyezettségnek” kitett területeken szokták alkalmazni, mert ezek az üveg súlyát és árát is jelentősen megnövelik.

Párkány: Klasszikus nevén a „könyöklő”. Alapvetően két típusát különböztetjük meg: külső, illetve belső párkányokról beszélhetünk. Anyagát tekintve a műanyag és az alumínium a legjellemzőbb manapság, de kaphatóak fából és sokféle kőből is. Ez a változatosság jellemző a színeket illetően is. (Például: fehér, natúr fa, mahagóni, tölgy, márvány stb.) Az ablakpárkány mélysége függ az ablakkáva mélységétől is.

Nyitásirány: A nyitásirány pontos meghatározása nagyon fontos az ablakok, illetve minden nyílászáró beépítésénél, úgyhogy erre különösen figyelmet kell fordítanunk a vásárlás előtt, mert ennek függvényében kell a megfelelő szélességű műanyag ablakot kiválasztani. A helyes meghatározáshoz a következő lépéseket szükségesek: 1. álljunk szembe az ablakkal úgy, hogy az ablakszárny felénk nyíljon, 2. és amelyik oldalra esik a zsanér, olyan nyitásirányú a már meglévő ablakunk.

Jó tudni: A már télen is esedékes ablakcserével a legtöbben inkább tavaszig várnak, mert tévesen azt gondolják, hogy túlzottan alacsony a hőmérséklet a beépítéskor használt anyagok száradásához, ezért nem lesz megfelelő a nyílászárók rögzítése, illetve szigetelése. A másik ok legtöbbször, hogy a munkálatok alatt kihűlhet a lakás, és ez jelentősen megnöveli a fűtésszámlát is.

Azonban ma már a téli hideg időben ugyanúgy elvégezhető az ablakcsere, mint az év bármely más időszakában! Ilyenkor a különbség csak annyi, hogy a szakemberek a beépítésnél „téli időjárás esetén alkalmazható” PUR-habot használnak. A két PUR-habtípus között csak annyi a különbség, hogy a téli, már alacsonyabb hőmérsékleten is képes a tökéletes rögzítésre és tömítésre.

Attól sem kell tartanunk, hogy a munkálatok miatt megnő a fűtésszámla, mert a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek körülbelül 15 percre hagyják szabadon az ablaknyílást. Ez megegyezik egy alapos szellőztetés idejével, arról nem is beszélve, hogy csere esetén új nyílászárókkal vághatunk neki a hátralevő hűvösebb időknek, ez pedig jelentősen csökkenteni fogja fűtésszámlánkat a továbbiakban.

Fa nyílászárók

Mielőtt nyílászárót választanánk, érdemes alaposabban utánanézni annak is, hogy a faablakok készítése az elmúlt években milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül. Napjaink fa nyílászárói rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek. Egy magas minőségben készült, hőszigetelő üveg beszerelésével egy fa ablakkeret nem ereszt át több hideget vagy meleget, mint műanyag társai. Mivel természetes, „lélegző” anyagról lévén szó, a páralecsapódás, – ami a műanyag ablakoknál az elégtelen szellőzés miatt gyakran előfordul, – a faablakok esetében nem jelentkezhet. Tartósságuk bőven vetekszik a műanyag ablakokéval, hiszen elég csak azt végignézni, hány régi épületen vannak még használatban 100 évet is megélt ablakok, – és azok a maihoz képest még kezdetlegesnek mondható technológiákkal készültek. És nem utolsósorban elmondható, hogy ezeket az egy évszázados faablakokat – műemlékek esetében is – megcsodálhatjuk, ugyanakkor legnagyobb jóindulatunk ellenére sem láthattunk még 100 éves műanyag ablakot, mert ennyi idő még nem állt rendelkezésre a tartósság bizonyításához a műanyag technológiával készült ablakok esetében.

A ma forgalomban lévő faablakok alapanyagát legtöbbször a borovi és a lucfenyő, valamint egyes forró égövi fafajták adják. Ezek felelnek meg leginkább korunk elvárásainak, mind a tartósság, mind a hő- és hangszigetelési tényezőket tekintve. A faablakok, felületkezelés után, ellenállók lesznek a nedvességgel és a napfénnyel szemben is, ez mindenképpen elengedhetetlen a tartós használathoz; illetve előny a felületkezelés kapcsán a viszonylagosan nagy szabadság is a színeket illetően, vagy adott esetben színváltoztatási igény esetén is. A fa érintése és látványa nem pótolható szintetikus anyagokkal, nem véletlen, hogy számtalan műemléképület esetében kizárólag faablakok beépítését engedélyezik.

Card logos