Hegesztő és forrasztó

Megtekintés Rács Lista

1-9/32 termék

Oldal
oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista

1-9/32 termék

Oldal
oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista
Növekvő sorrendbe Csökkenő sorrendbe

HEGESZTŐ ÉS FORRASZTÓ GÉPEK – BARKÁCSOLÁS FELSŐFOKON

A hegesztő és a forrasztó használata igényel némi gyakorlatot, de egyiktől sem kell félnünk! Némi türelemmel elsajátítható a hegesztés és a forrasztás művészete, ehhez csupán egy-egy megfelelő gépre lesz szükségünk. Mit kell tudnunk róluk? Ezekre keressük a választ.

HEGESZTŐ GÉPEK

Felvetődik a kérdés, milyen hegesztőt válasszunk, melyik típussal járunk a legjobban. Többféle működési elvvel találkozunk, ezek mindegyike rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal. Érdemes mérlegelni, melyik típus felel meg leginkább az igényeinknek, illetve a rutinunk melyik típus választása mellett szól.

Elsőként a legismertebb és legelterjedtebb típust kell megemlítenünk, az úgynevezett MMA hegesztőket. A működési elvük egyszerű; használat során egy 30-35 centiméter hosszú fémpálcát olvasztunk meg, ami speciális bevonattal rendelkezik. A villamos ív által megolvasztott fém képezi a kötőanyagot. Ezt a megoldást tekintjük „klasszikusnak”, az ilyen hegesztő gépek használata kifejezetten egyszerű. Önmagában a gép is egyszerű, ezáltal olcsó is. Sőt, a használt hegesztő anyag is olcsó és sokféle munkálat során jól használható, ezáltal ideális választás lehet a klasszikus barkácscélú felhasználók számára.

Természetesen meg kell említeni az MMA hegesztők hátrányos tulajdonságait is. Az ilyen gépekkel egyáltalán nem könnyű szépen hegeszteni; az olvadt anyagra salak ül ki, ami némileg megnehezíti a hegesztést. Összességében azt lehet mondani, hogy gyakorlott kéz szükséges, ha szép munkát szeretnénk végezni. Sajnos az is megállapítható velük kapcsolatban, hogy kifejezetten vékony lemezek hegesztésére nem alkalmasak, vagy csak nagyon nehezen…

A hegesztőgépek másik típusát az úgynevezett AVI vagy TIG hegesztők jelentik. Az ilyen gépek esetében a hegesztőpisztolyból érkező nemesgázban (argon) ívet gyújtunk a wolfram elektróda és az alapanyag között. Az ilyen típusú hegesztés során eredményes munkát végezhetünk az anyagok összeolvasztásával, illetve hegesztőhuzal használatával is. Némileg a lánghegesztéshez hasonlítható, de annál kicsit több gyakorlatot igényel.

Az AVI (TIG) hegesztőgépek is rendelkeznek előnyökkel és hátrányokkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Gyönyörű munkát végezhetünk a segítségükkel; ha elég ügyesek és alaposak vagyunk, semmilyen utómunkára nem lesz szükség. A használatukat könnyű elsajátítani, de az igazán szép eredményhez elég sok gyakorlásra van szükség. Akár az olcsó inverterek is alkalmasak acél és rozsdamentes hegesztéshez. Persze az ilyen készülékek is rendelkeznek egy-egy hátrányos tulajdonsággal… A használt védőgáz egyáltalán nem olcsó, így az ilyen típusú hegesztés költségesebb az MMA megoldásoknál, ráadásul elég lassan dolgozhatunk velük. Ha valóban jó munkát akarunk végezni, esetleg alumíniumot is szeretnénk hegeszteni, nem érhetjük be az olcsó hegesztőkkel, hanem magasabb kategóriába tartozó hegesztőre lesz szükség. És persze nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy már egy egészen kis huzat is nehézséget okozhat munka közben.

A harmadik típusba az úgynevezett védőgázas-fogyóelektródás hegesztők tartoznak (MIG vagy MAG). Ezek a hegesztőgépek honosodtak meg a köztudatban CO hegesztőként. Univerzálisnak tekinthetjük őket, mivel a korszerű inverteres gépek képesek elektródával, sőt egyes esetekben AVI-ként is hegeszteni. Az ilyen hegesztőkkel kifejezetten gyors munkát végezhetünk. Ha rendelkezünk némi gyakorlattal, nagyon szép varratokat készíthetünk a használatukkal. Mint minden más típus esetében, a védőgázas-fogyóelektródás hegesztőkkel kapcsolatban is meg kell említeni a hátrányos tulajdonságokat; maga a gép a drágábbak közé tartozik, ezért hobbicélú felhasználásra költségesnek tekinthető. Habár jó hatásfokkal dolgozhatunk vele, a hegesztéshez szükséges anyagok költségesek. A legtöbb ilyen készülék csak szélcsendes időben és zárt térben használható biztonságosan.

FORRASZTÓK

Ha forrasztást szeretnénk végezni, két dologra mindenképpen szükségünk lesz: egy forrasztópákára és forraszanyagra. Emellett jó szolgálatot tesznek a kiegészítők is, mint a szivacs és az ónszippantó pumpa.

Mindenekelőtt érdemes különbséget tenni a forrasztóállomás és a forrasztópáka között. A forrasztóállomáson megtalálható maga a páka is, illetve egy tartó és rendszerint egy szivacs is. A legtöbb esetben hőfokszabályozás is rendelkezésre áll, így a forrasztani kívánt anyaghoz alkalmazkodhatunk. Ezzel szemben a forrasztópáka értelemszerűen csak egy páka, tartó és szabályzó nélkül. Olcsó választás, de mindenképpen szükségünk lesz valamiféle tartóra is.

Fontos tudni, hogy a páka felmelegedéséhez idő kell. Ez természetesen függ a teljesítménytől, de az olcsóbb, kisebb teljesítménnyel rendelkező pákák esetében több percre is szükség lehet, míg munkához láthatunk. A kellő hőfokról úgy tudunk bizonyosságot szerezni, ha egy másodpercre a forrasztóónt hozzáérintjük a pákahegyhez; ha az ón azonnal megolvad, akkor elértük a megfelelő forrasztási hőmérsékletet. Mielőtt munkához látnánk, vegyük szemügyre a pákahegyet. Amennyiben szennyezettnek ítéljük meg, tisztítsuk meg a rendelkezésre álló szivaccsal.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes inkább a 30 watt feletti teljesítménnyel rendelkező pákákat választani, ezek gyorsabb felmelegedést szavatolnak. Az ilyen pákák esetében a kellő működési hőmérséklet is garantált. Az egészen kis teljesítménnyel, nagyjából 10-15 wattal rendelkező pákák inkább csak gyakorlási célokat szolgálnak, érdemes a 30 watt felettiek közül válogatni.

Összegzésként elmondható, hogy a hegesztéshez és forrasztáshoz remek szolgálatot tesznek a BAUHAUS szakáruházak és webáruház kínálatában található készülékek, amelyek magas ár-érték arányukkal figyelmet érdemelnek.