Drain szivárgócső

Megtekintés Rács Lista

1 tétel

oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista

1 tétel

oldalanként
Csökkenő sorrendbe
Megtekintés Rács Lista
Növekvő sorrendbe Csökkenő sorrendbe

DRAIN SZIVÁRGÓCSŐ

 

A talajban és a felszínen keletkezett vizek veszélyesek lehetnek lakóépületeinkre. Amikor felszíni vizekről beszélünk, a csapadékból származó vizekre gondolunk, esőre, hóra. A felszín alatti vizekhez soroljuk a talajvizet és a rétegvizet. Ide sorolhatjuk még a talajpárát, a talajnedvességet is, amely a talajvíz párolgásából ered. Épületeinkre ezek mind veszélyt jelentenek, ezért megfelelő vízszigetelési és vízelvezetési rendszereket kell kiépítenünk.

A felszíni vizek ellen különböző folyókákkal és pontszerű gyűjtőaknákkal védekezhetünk. A folyókákat a talajfelszínre építjük úgy, hogy árkokat ásunk, és ebben helyezzük el a folyókarendszert. A folyókarendszerünket betonfolyókákkal is kialakíthatjuk. Ez a megoldás nemcsak hasznos, hiszen elvezeti, elnyeli a nemkívánatos vizet, de igen esztétikus is. A pontszerű gyűjtőaknák lényeg, hogy megfelelő lejtéssel egy adott pont felé vezetik a vizet, és ilyen módon nyeli el a csapadékból származó vizet.

A felszín alatti vízelvezetés két féle lehet, függőleges és vízszintes. A függőleges típusnál felületszivárgókkal oldhatjuk meg a vízelvezetést, a vízszintesnél pedig szivárgócsövek segítségével. Az utóbbi kiépítéséhez perforált, merev műanyag csőre és perforált, flexibilis műanyag csőre van szükségünk. A szivárgórendszerek olyan esetben előnyösek, amikor lejtős terepen időszakos talajvizek keletkeznek. Ilyenkor a rendszer összegyűjti a talajvizet és elvezeti azt.

A szivárgórendszert a talajban, például a pince körül alakítják ki. Az úgynevezett szivárgóárokban. A víz elvezetése a szivárgóárokban elhelyezett alaptest körül végigfutó, szivárgó (drain) csövön keresztül megy végbe. Ez igen flexibilis és kemény. Készülhet perforált műanyagból vagy agyagból. Ezek a csövek az úgynevezett gyűjtőkutak felé lejtenek, amelyek leginkább az épület sarkainál helyezkednek el. A vízelvezetés során fontos, hogy ne kerüljön a szivárgócsőbe talajszemcse. Kis mennyiség nem okoz kárt, de nagyobb mennyiség esetén a csövek eldugulhatnak. Amennyiben szűrőréteggel vesszük körül őket, ezt elkerülhetjük. Ez a réteg nagyon apró szemcséjű kavics vagy homok. De alkothatja fátyolszerű filcréteg is. A szivárgócsöveket az ellenőrző aknákon keresztül tudjuk tisztítani. Ezeket minden 50 méterre érdemes elhelyezni. Régebben, amikor még nem voltak kaphatók a szivárgócsövek, épülettől távol elhelyezkedő, úgynevezett szivárgóárkok szolgáltak ilyen célra.

TALAJVÍZ ÉS RÉTEGVÍZ

A talajvíz az a része az édesvízkészletnek, amely a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el. Kitölti a talajszemcsék közötti üregeket. Akkor keletkezik, amikor a csapadék beszivárog a talajba. Minden évszakban más a talajvíz szintje, a csapadék mennyiségétől is függ. Tavasszal, olvadás után és ősszel, a nagyobb mennyiségű csapadék miatt, megnövekszik a talajvíz. A talajvíz mértéke a domborzattól is függ. Szárazabb időszakban mennyisége csökken. Oldott gázokat, sókat és szerves anyagokat tartalmaz. Ha talajvíz tartósan fennáll, károsíthatja vagy akár el is pusztíthatja a növényeket. Ezért a talajvíz elvezetése nagyon fontos.

A rétegvíz a talajvízzel szemben a kőzetek között, két vízzáró réteg között helyezkedik el. Hogy milyen mélyen helyezkedik el, az változó. A talajvíz alatt 20 méter mélységtől több ezer méter mélyen is elhelyezkedhet. Ha a nyomása elég nagy, hogy az a felszínre jusson, artézi víznek nevezzük. Mélységi víznek akkor hívják, ha az nagyobb mélységekben található. Amennyiben hőmérséklete magas, az már termálvíz.