MILYEN BOJLERT VÁLASSZ? ÚTMUTATÓ MÉRET, MŰKÖDÉS ÉS ELHELYEZÉS ALAPJÁN

Ha azon gondolkodsz, milyen bojlert vegyél, nem érdemes csak azt nézni, hány literes a tartály. A megfelelő készülék kiválasztásához azt is tisztázni kell, hol és hány ponton használsz meleg vizet, mennyi hely áll rendelkezésre, illetve milyen víz- és elektromos csatlakozás adott.

Az alábbi útmutató abban segít, hogy a saját használati helyzetedből indulva átlásd a bojler és a vízmelegítő közötti különbséget, a főbb kialakításokat, valamint azt, mely műszaki adatok segíthetnek a döntésben.

Milyen feladatra keresel bojlert vagy vízmelegítőt?

A választás első lépése nem a készülék mérete, hanem a felhasználási helyzet. Más igényt jelent, ha csak egy kézmosónál vagy konyhai mosogatónál van szükség meleg vízre, és mást, ha egy teljes fürdőszobát vagy több vízvételi pontot kell kiszolgálni. Gondold végig azt is, hogy zuhanyhoz, kádhoz, mosogatáshoz vagy többféle feladathoz használod-e majd a meleg vizet, illetve előfordul-e, hogy rövid időn belül több ember is használja.

Néhány tipikus helyzet már az elején segít szűkíteni:

• Egyetlen kézmosóhoz vagy mosogatóhoz kell meleg víz: az 5–15 liter körüli kis bojlerek, illetve forróvíztárolók, vagy az adott vízvételi pontra tervezett elektromos vízmelegítők jelenthetnek kiindulási irányt.
• Zuhanyzáshoz vagy egy teljes fürdőszobához keresel készüléket: már nemcsak azt kell nézni, hány literes a tartály, hanem azt is, mennyi használható meleg vizet képes biztosítani, és mennyi idő alatt fűti fel újra a vizet.
• Több csapolóhelyet kell ellátni: olyan rendszerben kell gondolkodni, amelyet erre a feladatra terveztek. Egy kis, nyílt rendszerű, egy vízvételi ponthoz készült készülék nem erre szolgál.
• Egymás után többen zuhanyoznak: a tárolókapacitás mellett a 40 °C-on rendelkezésre álló kevertvíz-mennyiség és a bojler felfűtési ideje válik különösen fontossá.
• Kevés a hely: érdemes laposabb, illetve a gyártói előírás szerint vízszintesen is felszerelhető modelleket keresni.
• Átfolyós vízmelegítőben gondolkodsz: még a vásárlás előtt ellenőrizd a készülék villamos teljesítményigényét és a rendelkezésre álló hálózatot.

Így már nem több tucat készülék között kell egyszerre eligazodnod, hanem először a saját használati helyzetednek megfelelő terméktípust tudod meghatározni. 

Mi a különbség a bojler és a vízmelegítő között?

A vízmelegítő tágabb fogalom: minden olyan készüléket ide sorolhatunk, amely használati meleg vizet állít elő. A hétköznapi szóhasználatban a bojler alatt általában olyan tárolós vízmelegítőt értünk, amely egy tartályban melegíti fel, majd ott tárolja a vizet. Az elektromos bojler – amelyet a hétköznapi szóhasználatban gyakran villanybojlernek is neveznek – ennek gyakori változata, amely elektromos fűtőelemmel végzi a víz felmelegítését.

A vízmelegítő tehát nem feltétlenül bojler. Az átfolyós vízmelegítő például nem nagyobb mennyiségű vizet tárol előre, hanem a használat során melegíti fel az átáramló vizet. Léteznek elektromos készülékek, nyílt rendszerű forróvíztárolók, elektromos vízmelegítők és hibrid forróvíztárolók is. Vásárláskor ezért ne csak a termék nevéből indulj ki, hanem nézd meg a működési módot, a rendszertípust és a műszaki adatokat is.

Tárolós vagy átfolyós vízmelegítő illik a használati helyzetedhez?

Egyszerűen megfogalmazva: ha előre felmelegített vizet szeretnél rendelkezésre tartani, a tárolós rendszer felől indulj, ha pedig a vízvétel pillanatában történő melegítés a cél, az átfolyós megoldásokat vizsgáld meg. A végső döntést a vízigény, a hely és a műszaki adottságok együtt határozzák meg.

Mit jelent a nyílt és a zárt rendszerű vízmelegítő?

A rendszer típusa meghatározza a csatlakoztatás módját és a használható szerelvényeket. Nyílt rendszerű forróvíztárolóból például léteznek kis, 5–10 liter körüli, falra szerelhető változatok, amelyeket egy adott vízvételi ponthoz alakítottak ki. Ezekhez az adott rendszerhez megfelelő csaptelep szükséges, ezért egy meglévő csaptelepről nem szabad automatikusan feltételezni, hogy használható lesz az új készülékkel.

A zárt rendszerű tárolók több vízvételi pont ellátására is készülhetnek. Ha tehát egy mosdó helyett például a fürdőszobát és a konyhát is ugyanarról a forróvíztárolóról szeretnéd ellátni, már a rendszer kiválasztásakor figyelembe kell venni ezt az igényt.

A nyílt vagy zárt rendszer ezért nem olyan tulajdonság, amelyet ráérsz a telepítéskor ellenőrizni. Már vásárlás előtt tisztázd, hány csapolóhelyet kell ellátni és milyen rendszerhez csatlakozik majd a készülék.

Mekkora bojlerre van szükséged?

A bojler méretének kiválasztásakor a tárolókapacitás fontos kiindulópont, de önmagában nem mondja meg, mennyi meleg víz áll majd rendelkezésedre a tényleges használat során.

Az 5–15 liter körüli kis tárolók elsősorban akkor kerülhetnek szóba, amikor egy adott vízvételi pont melegvíz-ellátását kell megoldani. Ha zuhanyzáshoz, kádhoz vagy több egymást követő használathoz keresel készüléket, már nagyobb tárolókapacitás és nagyobb rendelkezésre álló melegvíz-mennyiség szükséges.

A 45–100 literes tartományban számos kialakítás létezik, míg 115–150 liter körüli készülékeknél már jóval több víz tárolható. A nagyobb tartály azonban önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan ezt kell választanod. Nagyobb készülékhez több hely kell, a feltöltött tömeg is nő, és a felfűtési időt is figyelembe kell venni.

Ne csak a tartályméretet nézd: mit jelent a V40?

Ha valóban szeretnéd összehasonlítani, hogy két bojler mennyi használható meleg vizet biztosíthat, keresd a műszaki adatok között a 40 °C-on rendelkezésre álló kevertvíz-mennyiséget, amely V40 jelöléssel is megjelenhet.

Ennek azért van jelentősége, mert a tartályban tárolt melegebb vizet használatkor hideg vízzel keverjük. Emiatt egy 50 liter névleges tárolókapacitású bojler nem feltétlenül csak 50 liter, zuhanyzáshoz megfelelő hőmérsékletű vizet jelent.

Konkrét termékadatok alapján például:

• egyes 50 liter körüli készülékek 40 °C-on körülbelül 82–110 liter kevert vizet biztosíthatnak,
• egyes 80 liter körüli készülékeknél körülbelül 125–159 liter is előfordulhat,
• egyes 100 liter körüli modelleknél pedig körülbelül 168–195 liter 40 °C-os vízmennyiség szerepelhet a műszaki adatok között.

Ezek termékspecifikus példák, nem általános értékek. Arra azonban jól rámutatnak, hogy két készüléket nem érdemes kizárólag a névleges literméret alapján összehasonlítani. Ha a V40-adat rendelkezésre áll, azt is vond be a döntésbe.

Többen használjátok egymás után? Nézd meg a felfűtési időt is

Ha reggel vagy este egymás után többen használnátok a meleg vizet, nemcsak az számít, mennyi víz áll rendelkezésre az első használatkor, hanem az is, mennyi idő alatt fűti fel újra a készülék a tartályt.

Azonos, 1800 W-os fűtési teljesítményű modelleknél például 50 literes készülék esetén körülbelül 1 óra 27 perc, 80 liternél 2 óra 11 perc, 100 liternél pedig 2 óra 46 perc körüli felfűtési idő is előfordul. Ezek konkrét készülékadatok, ezért más típusnál eltérő értékekkel találkozhatsz.

Gyakorlati döntési szabály: ha gyakran követi egymást több nagyobb melegvíz-használat, a kapacitás mellett mindig ellenőrizd a V40-adatot és a felfűtési időt is.

Hová kerül a bojler?

A helyigény nem csak annyit jelent, hogy a készülék fizikailag befér-e a kijelölt helyre. Ellenőrizni kell a készülék szélességét, magasságát és mélységét, az engedélyezett felszerelési irányt, valamint azt is, hogy szereléskor és későbbi ellenőrzéskor hozzáférhetők maradnak-e a szükséges részek.

Vannak kizárólag függőleges felszerelésre készült modellek, de léteznek lapos, körülbelül 27–28 cm mélységű készülékek is, amelyeket az adott modell előírása szerint függőlegesen vagy vízszintesen is fel lehet szerelni. Ha kevés a rendelkezésre álló falfelület, ezért szóba kerülhet lapos bojler vagy vízszintesen is felszerelhető bojler. Ez különösen akkor lehet fontos, ha kevés a függőleges falfelület vagy alacsonyabb helyre kell elhelyezni a készüléket.

Ne abból indulj ki azonban, hogy egy bojler egyszerűen elfordítható. Ha a termék adatlapja csak függőleges felszerelést engedélyez, vízszintesen nem telepíthető.

A fal teherbírása is lényeges. Egy 100 vagy 150 literes bojler feltöltve már jelentős tömeget képvisel, ezért a rögzítést nem az üres készülék tömege alapján kell megítélni. A megfelelő tartószerkezet és rögzítés meghatározása szakember feladata lehet.

Mely műszaki adatokat érdemes összehasonlítani a termékoldalon?

A termékoldalon szereplő adatok akkor válnak valódi segítséggé, ha tudod, milyen kérdésre adnak választ.

• Tárolókapacitás: azt mutatja, mennyi vizet tárol a készülék. Egyetlen mosdónál 5–15 liter körüli tároló is szóba kerülhet, míg zuhanyhoz vagy több melegvíz-használathoz nagyobb készülék irányából érdemes indulni.
• V40 vagy 40 °C-os kevertvíz-mennyiség: azt mutatja meg, mennyi használatra kész, körülbelül 40 °C-os víz nyerhető a felmelegített vízből. Ha két hasonló méretű bojlert hasonlítasz össze, ez különösen informatív adat.
• Felfűtési idő: akkor fontos, ha rövid időn belül ismét nagyobb mennyiségű meleg vízre van szükség. Két készüléket csak azonos vagy összevethető mérési feltételek mellett hasonlíts össze.
• Fűtési teljesítmény: 1500 és 1800 W-os elektromos bojlerek is léteznek. A teljesítmény a felfűtés mellett az elektromos csatlakoztatás szempontjából is fontos, ezért mindig vesd össze a készülék követelményeit a rendelkezésre álló hálózattal.
• Maximális vízhőmérséklet: egyes készülékeknél 75 vagy 80 °C körüli érték szerepel. Ez termékspecifikus adat, és nem jelenti azt, hogy a készüléket folyamatosan ezen a beállításon kell használni.
• Felszerelési mód: lehet kizárólag függőleges vagy az adott modellnél függőleges és vízszintes is. Ha szűk a hely, ezt még a méretadatok előtt ellenőrizd.
• Rendszertípus: ha csak egy mosogató vagy kézmosó ellátása a cél, nyílt rendszerű kis tároló is szóba kerülhet. Több vízvételi pontnál más rendszerkialakításra lehet szükség.
• Üzemi nyomás: ezt a vízhálózat adottságaival és a készülék szerelési előírásaival együtt kell értékelni.
• Energiaosztály: az adott termék energiacímkéjén szereplő információ. Ne ebből próbáld önmagában kiszámítani a várható villamosenergia-felhasználást, mert a használati szokások és a beállítások is befolyásolják azt.

Egyes elektromos bojlerek elektronikus vezérléssel, digitális kijelzővel vagy két külön tartállyal készülnek. Olyan konstrukciók is vannak, amelyeknél zománcozott tartály és egy vagy több magnézium anód része a korrózió elleni kialakításnak. Ezek plusz műszaki jellemzők, de először mindig az alapvető használati igény, a kapacitás, az elhelyezés és a csatlakoztathatóság alapján szűkíts.

Mit ellenőrizz a felszerelési helyen vásárlás előtt?

Mielőtt kiválasztod a készüléket, végezz egy egyszerű helyszíni ellenőrzést. Nem kell műszaki mérésekbe kezdened, de néhány dolgot már vásárlás előtt tisztázni lehet.

1. Mérd le a rendelkezésre álló helyet. Ne csak a fal szélességét és magasságát nézd, hanem azt is, marad-e hely a csatlakozásoknak és a későbbi hozzáférésnek.
2. Nézd meg, hol vannak a vízkiállások. Ha a meglévő rendszer jelentős átalakítást igényelne, ezt érdemes még a készülék megvásárlása előtt tisztázni.
3. Ellenőrizd a villamos követelményeket. Attól, hogy a készülék 230 V-os, még nem biztos, hogy a meglévő csatlakozás minden további nélkül megfelelő hozzá. A fűtési teljesítményt, a bekötési előírást és az elektromos hálózat adottságait együtt kell vizsgálni.
4. Tisztázd a rendszertípust. Nyílt rendszerű készüléknél a megfelelő csaptelep és csatlakozás a rendszer része, több vízvételi pontnál pedig olyan készülékre van szükség, amelyet erre terveztek.

Ha a telepítés a víz- vagy elektromos hálózat módosításával jár, illetve a rögzítés vagy a csatlakoztatás megítélése szakértelmet igényel, vond be a megfelelő szakembert még a vásárlás előtt. Így elkerülhető, hogy a már megvásárolt készülékről utólag derüljön ki, hogy az adott helyre nem szerelhető fel.

Melyik 5 hibát érdemes elkerülni bojler választásakor?

1. Csak az űrtartalom alapján dönteni. Két hasonló méretű bojler használható melegvíz-mennyisége és felfűtési ideje is eltérhet.
2. Figyelmen kívül hagyni a nyílt vagy zárt rendszer kialakítását. A rendszer típusa meghatározza a csatlakoztatást és a használható szerelvényeket.
3. Nem ellenőrizni a felszerelési irányt. Egy függőleges bojler nem válik vízszintesen is felszerelhetővé attól, hogy fizikailag elférne.
4. A készülék méretét lemérni, a telepítési környezetet viszont nem. A rögzítésnek, a vízkiállásoknak, az elektromos csatlakozásnak és a hozzáférésnek egyaránt megfelelőnek kell lennie.
5. Megvenni a készüléket a hálózati feltételek ellenőrzése előtt. Különösen átfolyós vízmelegítőnél lényeges, hogy előre tisztázd a villamos követelményeket.