Faléc és gerenda, mint alapanyag

A fa az egyik legjobb alapanyagnak tekinthető, ha bútorokról, a ház alapjairól, használati eszközökről, padlózatról vagy éppen gyermekjátékról van szó. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy mire milyen fát használnak a mesterek. Cikkünkben körbejárjuk, hogy melyik faléc és gerenda milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve, hogy a szakemberek elsősorban mire ajánlják a használatukat.

A fát már a kezdetektől használják az építészetben, hiszen a fa, mint alapanyag, mindig is az emberek mellett volt, sőt, hiány sem mutatkozott belőle, így egyértelmű, hogy egyszer csak elkezdték használni és kihasználni a lehetőségeket. A fa jól megmunkálható, tartós, bár hosszú előkészítési folyamatokon kell, hogy átessen, hogy tényleg hozza a tőle elvárt minőséget. És természetesen utólag is igényel bizonyos ápolást, akkor válik hosszú életűvé. Nézzük, mit kell figyelembe vennünk, ha a fát beltéren vagy kültéren szeretnénk alkalmazni.

Első szempont, ami meghatározza, hogy a faléc és gerenda kintre vagy bentre kerüljön, az a keménysége, és természetesen az ellenállóképessége. Beltéri alkalmazásnál figyelembe veszik a színét és az erezetét is, ami az esztétikában fontos, de itt kell a megmunkálhatóságra is figyelmet fordítani. Az sem mindegy persze, hogy milyen felületi tulajdonságokkal rendelkezik, például, hogy mennyire fényezhető vagy pácolható. A kültéri alkalmazásnál már említettük az ellenállóságot, itt arra kell gondolni, hogy a faléc és gerenda hogyan viselkedik a vízzel, illetve, hogy milyen hőmérsékleti viszonyoknak van állandóan kitéve. Másmilyen fát kell választanunk, ha szinte állandóan nap éri, de másmilyet, ha vízben áll vagy a föld alá kerül a gerenda. Ebben az esetben a vetemedési és a zsugorodási hajlamot kell figyelembe venni. És most nézzünk néhány fafajtát és azok egyéni tulajdonságait.

Milyen fát válasszunk?

Hazánkban népszerű a tölgy és a bükk faléc és gerenda használata. A tölgyfát elsősorban bútorok és ajtók gyártására ajánlják, de mivel jól reagál a külső hatásokra is, ezért kültérre is alkalmas. Érdekesség, hogy a vízimalmoknak ebből készül a keréktengelye. Ez egy nagyon tartós fa, ami kevésbé vetemedik és jól megmunkálható. A bükkfáról azt érdemes tudni, hogy olyan szép és egységes az erezete, hogy bútoroknak igazán kedvelt alapanyag. Mivel vetemedik, ezért kültérre nem ajánlatos használni. Az akácfa az, amit kültérre nagyon ajánlanak, kerítések, gerendák, de akár hordók, oszlopok is készülhetnek belőle. Tartósságát rugalmasságának, nehézségének és szívósságának köszönheti, de akár bútorgyártásnál is hasznát lehet venni.

Szót kell ejtenünk még a különféle fenyőkről, hiszen a luc- és a borovi fenyő alkalmazása nálunk is elterjedt. A lucfenyőt általában beltéren használják, ellentétben a borovival, ami már sokkal jobban bírja a vizet, ezért akár hajóépítésre is alkalmas – persze jó tulajdonságainak köszönhetően beltérre is tökéletes. A lucfenyő nagyon könnyű és lágy fa, alig zsugorodik, ám vetemedésre annál inkább hajlamos, beltérre oszlopokhoz használják. Mivel jó a rezonáló képessége, akár hangszereket is készítenek belőle.

Faléc és gerenda felhasználása

A falécek és gerendák számos felhasználási területe ismert, elsősorban azonban a tetők és tartószerkezetek, a lécek pedig belső terekben használatosak. A faléc rengeteg méretben megtalálható, így a megfelelő kiválasztása után már kezdődhet is a munka. A falécnél fontos kiemelni, hogy a boltokban általában natúr állapotban árulják őket, így a munkakezdés előtt érdemes lekezelni őket, így tartósabbak maradnak.

További típusok a párnafa, az építőfa, a különféle méretű deszkák és természetesen a rétegragasztott fák is. Ezek mind más-más tulajdonságokkal rendelkeznek és más a felhasználási területük is. A rétegragasztott fáról érdemes tudni, hogy könnyű szerkezetű, ám nagyon stabil, így elsősorban polcok és más bútorok készítésére használják. A különféle deszkák akár dekorációra is alkalmasak (pl. az öregfahatásúak). Az építőfáról azt kell tudni, hogy általában ezt már gyalult felületként adják el, és lesarkítottak a szélei ezért széles körben felhasználható, a párnafa ezzel ellentétben már nincs legyalulva, tehát a mesterektől igényel több munkát.

Láthatjuk, hogy rengeteg különbség van fa és fa között is. Érdemes belemélyedni a tanulmányozásba, ha olyan tetőszerkezetet vagy bútorzatot szeretnénk, ami tartós, ám esztétikus is.

Card logos